Várandósan Bacu-photon és My Neverland photon keresztül

November van, végre! Április végén, mikor szembesültünk azzal, hogy mennyire szerencsések vagyunk, még elérhetetlen messzinek tűnt az ősz, annak ellenére is, hogy közben nagyon aktívan teltek a hónapok. Egyre inkább vánszorgósnak érzem az időt és izgatott várakozással várom az év végét. Már csak (vagy még?) nagyjából két hónap és a karomba foghatom a kisfiam.

Nem akarok nagyon részletekbe menni, annyit elárulhatok, hogy az első trimeszterem nagyon keserves volt.

Aki ezt az élete legszebb időszakának tudja nevezni, az vagy ritka szerencsés, vagy mazochista. Nem voltam hányós, de annál inkább émelygős és rettenetes alhasi fájdalmaim voltak, ami ugye a zombiaggyal párosítva eléggé ingerült állapotokba tudott hozni. Munkaügyileg sem volt semmi úgy végigcsinálni mindent, hogy lehetőleg senki ne vegyen észre semmit abból, amin épp keresztülmegyek, fizikailag és érzelmileg is. Volt, hogy azon kellett aggódnom egy-egy esküvőn, hogy nehogy épp a templomban kapjon el a róka koma :D

Féltem, hogyan fogom ilyen állapotban kibírni az esküvőket - fájdalmakkal, émelygősen, hulla fáradtan talpon lenni 12+ órákat, de végül úgy alakult, hogy az eleje sokkal megerőltetőbb volt, mint a vége, és szerencsésen abszolváltam még az október végi esküvőket is, 7 hónapos várandósan. Egyetlen esküvőt sem kellett kihagynom, lemondanom és ezért igen hálás vagyok a gondviselésnek! Ez a kissrác már most több lagziban volt, mint jónéhányotok egész élete során :D

Folyamatosan készült rólam egy-egy kép, de szerettem volna, ha készülnek rólunk profi fotók is, pláne olyanok, amiken nem csak én, de mindhárman rajta vagyunk.

Rendre Bacu (Bacu-photo) és Laca (Soós Laca photography) fotóznak minket, ha arra kerül a sor. Laca most nagyon elfoglalt (úszik a munkában és hamarosan a kislánya is megérkezik), így Bacut nyaggattam továbbra is, és mivel kedvenc fotósaim sora bővült egy fővel, így Pálinkás Eszter, azaz My Neverland photo lencséje elé álltunk ebben a szép hosszú vénasszonyok nyarában.

Két teljesen különböző szett született. Míg Eszter kint a természetben fotózott minket, addig Bacut elhívtuk magunkhoz egy kényelmes kis meghitt, otthoni fotózkodásra. Kint fotózkodni az őszben egy álom, főleg ha Eszteren átszűrve látod magad viszont, a benti „cosy&casual“ lifestyle fotózás pedig az, amit én magam is művelni szeretnék, de igazából nemigen van rá igény. Így most majd a mi képeinkből inspirálódva remélem mások is kedvet kapnak ehhez a stílushoz! :)

Lányok, millió csók az ügyes kezeitekre, köszönöm a fotókat!

Bacu-photo: https://bacuphoto.blogspot.com/

My Neverland photo: https://www.myneverlandphoto.com/

Bacu-photo képei: